Irodalom

Kedves Nyolcadikosok!

Folytatjuk a tételek ismétlését, a mai alkalommal a 9. tétellel: Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez.

Most megint én küldöm nektek a vázlatot a tételhez.

Keresd meg a tételeid között a 9.-et, és olvasd át, majd a vázlat segítségével próbáld felmondani.

Legalább a vázlatot illik mindenkinek tudnia!

A munkátokról nem kérek visszajelzést, hiszen tudjátok, hogy magatoknak tanultok.

Jó munkát kívánok!

Szeretettel: Anna néni

9.      Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

Debrecenben született (apa: Csokonai József, anya: Diószegi Sára)

Diákkorában verset írt, tanította (új módszerekkel) a kisdiákokat.

Eltanácsolták a kollégiumból (1795)

Sárospatak – jogot tanul, Pozsony – támogatót keres művei kiadásához, szerkeszti a Diétai Magyar Múzsa c. újságot.

1797. Komárom – Vajda Júlia (Lilla)

Csurgói gimnáziumban helyettes tanár

Debrecenben halt meg.

A Reményhez (1803)

Lilla-ciklus utolsó darabja (versciklus)

Boldog szerelmes – kedveskedő versek, csalódott – fájdalmas versek.

Műfaja: elégia

Remény – allegória

Szerkezete

1. versszak:     A csalódás keserűsége

                        ellentétes érzelmek

2. versszak:     A visszaidézett boldogság képei

                        friss tavaszi reggel (égi boldogság, friss meleg)

3. versszak:     Fordulat, a veszteség miatti fájdalom

                        Jaj – indulatszó, minden a visszájára fordul:

                        a virágok elhervadnak, a patak kiszárad….

4. versszak:     Elégikus lemondás, búcsú az élettől

                        végső lemondás

Verselése: időmértékes

Rímelése: keresztrím (a b a b)

Dallamosság