Irodalom
Kedves Nyolcadikosok!
A mai alkalommal a 6. tétel ismétlése lesz a feladatotok.
6. tétel: Arany János: A walesi bárdok
A tétel része Arany János élete is, de azt az 5. tételnél már megtanultátok, ezért nem szerepel a tételben.
Mellékelem a tételt is.
Kérlek, hogy május 29-ig ismételd át vagy tanuld meg a tételt, készíts belőle a szokott módon egy oldalas vázlatot, küldd el az oktatasnbaloghanna@gmail.com címre, és írd meg, hogy véleményed szerint hányasra tudnád felmondani!
Jó felkészülést kívánok!
Szeretettel: Anna néni
6. tétel
Arany János: A walesi bárdok
Arany János élete
Lásd 5. tétel
Arany műveinek csoportosítása:
családversek – pl. Családi kör
hazaszeretet versei – Letészem a lantot
humoros, tréfálkozó művei – Fülemile
balladái – A walesi bárdok
elbeszélő költeményei – Toldi
Őszikék – Vásárban
A walesi bárdok:
Arany János hazaszeretetének jelképe ez a vers. Megírásának előzményei: 1857-ben az uralkodó pár (Ferenc József és felesége) Magyarországra látogatott, s a már elismert költőt, Arany Jánost kérték fel, hogy ünneplő ódát írjon ez alkalomra. Nem vállalta, megírta azonban A walesi bárdokat (ekkor még csak a maga számára).
Az eredeti történet szerint Edward angol király a 13. században leigázta Wales tartományát. A monda szerint ekkor történt az 500 bárd (énekes) kivégeztetése.
Szerkezete:
Arany János maga tagolja a művét az egyes részek kezdősorainak ismétlésével.
1. Előkészítés: (1-5 vsz.) Edward király meglátogatja a leigázott Walest.
2. Bonyodalom: (6-13 vsz.) A walesi főurak nem éltetik a zsarnokot. A király haragja.
3. Kibontakozás: (14-23 vsz.) A bárdok éneke.
4. Tetőpont: (24-25 vsz.) A király ítélete.
5. Megoldás: (26-31 vsz.) A zsarnok király megbűnhődik.
Bevezető rész: Lírai vallomás, a király látogatását írja le. Két kérdés és két felelet. A kérdező a király, a válaszoló a költő ebben a párbeszédben. Ellentétes képeket sorakoztat fel, pl. boldog nép néma kunyhók. A boldog népet a baromhoz hasonlítja.
A középső szerkezeti egységben az elbeszélő és a párbeszédes részek váltakoznak. Választ ad ez a rész az első rész szembenállására. A király szavaiból megtudjuk, hogy a montgomeri urak minden földi jóval megvendégelték, de nem dicsőítették tetteit. A bárdok éneke a király fejére olvasott bűnlajstrom. Három bárd emelkedik éneklésre:
1. bárd: Fehér galamb = ősz bárd metafora a békességet idézi, de savai ítéletként hatnak. Bátran kiáll és szembenéz a halállal. A királyt vádolja a sok walesi halálért.
2. bárd: Az ifjú bárd, aki lágyabban énekel. Ám a „Lágyan kél az esti szél…” szavai sokkal keményebbek, mint az első bárdé. Felszólítja az édesanyákat, hogy ne szüljenek gyermeket rabnak e világra.
3. bárd: Hivatlanul áll elő s ő mondja ki azt, hogy nem él olyan walesi énekes, aki dicsőítené a királyt. „ Elhullt csatában a derék”, „Emléke sír a lanton még”. Ezek a sorok a költőbarátra, Petőfi Sándorra utalnak. Mindhárom bárd büntetése máglyahalál lett, s aztán minden énekesé (szám szerint 500-é), akik nem dicsőítették a királyt.
A záró szerkezeti egység ismétléssel indul. A meggyújtott máglyák a körös-körül lángoló ég látszatát keltik („körötte ég földszint az ég”). A környezet és a király lelki állapota közt ellentét van. A bűnt elkövető király bűnhődik, hallucinál.
Párhuzamok a balladában:
Wales – Magyarország
Edward király – Ferenc József
walesi nép – magyar nép
bárdok – magyar költők
A ballada szereplőinek jellemzése:
Edward: kegyetlen, hiú, gőgös, megveti a népet, zsarnok. Arany a királyt tetteivel és szavaival, tehát a nyelv segítségével is jellemzi.
A walesi főurak: gyáva megalkuvók. Dacolnak, de lakomát rendeznek a zsarnok tiszteletére.
A bárdok: bátrak, meg nem alkuvók, elvhűk, hős hazafiak.
A walesi nép: némán tüntet.
Műfaja: ballada, amely legtöbbször konfliktust ábrázol az egyén és a társadalom, vagy az egyén és a törvény között. Emberi lelkiállapotot tükröz. Mindhárom műnem jellemzői ötvöződnek benne: verses formájú, lírai színezetű, epikus mű. Előadásmódja párbeszédes, tömör, néha szaggatott.
Jellemzője a gyakori ismétlődés, amely nemritkán a szerkezetet is tagolja.
B. tétel
MONOLÓG
A szereplő magánbeszéde a drámában, de a lírában és az epikában is előforduló közlésforma.
A mai alkalommal a 6. tétel ismétlése lesz a feladatotok.
6. tétel: Arany János: A walesi bárdok
A tétel része Arany János élete is, de azt az 5. tételnél már megtanultátok, ezért nem szerepel a tételben.
Mellékelem a tételt is.
Kérlek, hogy május 29-ig ismételd át vagy tanuld meg a tételt, készíts belőle a szokott módon egy oldalas vázlatot, küldd el az oktatasnbaloghanna@gmail.com címre, és írd meg, hogy véleményed szerint hányasra tudnád felmondani!
Jó felkészülést kívánok!
Szeretettel: Anna néni
6. tétel
Arany János: A walesi bárdok
Arany János élete
Lásd 5. tétel
Arany műveinek csoportosítása:
családversek – pl. Családi kör
hazaszeretet versei – Letészem a lantot
humoros, tréfálkozó művei – Fülemile
balladái – A walesi bárdok
elbeszélő költeményei – Toldi
Őszikék – Vásárban
A walesi bárdok:
Arany János hazaszeretetének jelképe ez a vers. Megírásának előzményei: 1857-ben az uralkodó pár (Ferenc József és felesége) Magyarországra látogatott, s a már elismert költőt, Arany Jánost kérték fel, hogy ünneplő ódát írjon ez alkalomra. Nem vállalta, megírta azonban A walesi bárdokat (ekkor még csak a maga számára).
Az eredeti történet szerint Edward angol király a 13. században leigázta Wales tartományát. A monda szerint ekkor történt az 500 bárd (énekes) kivégeztetése.
Szerkezete:
Arany János maga tagolja a művét az egyes részek kezdősorainak ismétlésével.
1. Előkészítés: (1-5 vsz.) Edward király meglátogatja a leigázott Walest.
2. Bonyodalom: (6-13 vsz.) A walesi főurak nem éltetik a zsarnokot. A király haragja.
3. Kibontakozás: (14-23 vsz.) A bárdok éneke.
4. Tetőpont: (24-25 vsz.) A király ítélete.
5. Megoldás: (26-31 vsz.) A zsarnok király megbűnhődik.
Bevezető rész: Lírai vallomás, a király látogatását írja le. Két kérdés és két felelet. A kérdező a király, a válaszoló a költő ebben a párbeszédben. Ellentétes képeket sorakoztat fel, pl. boldog nép néma kunyhók. A boldog népet a baromhoz hasonlítja.
A középső szerkezeti egységben az elbeszélő és a párbeszédes részek váltakoznak. Választ ad ez a rész az első rész szembenállására. A király szavaiból megtudjuk, hogy a montgomeri urak minden földi jóval megvendégelték, de nem dicsőítették tetteit. A bárdok éneke a király fejére olvasott bűnlajstrom. Három bárd emelkedik éneklésre:
1. bárd: Fehér galamb = ősz bárd metafora a békességet idézi, de savai ítéletként hatnak. Bátran kiáll és szembenéz a halállal. A királyt vádolja a sok walesi halálért.
2. bárd: Az ifjú bárd, aki lágyabban énekel. Ám a „Lágyan kél az esti szél…” szavai sokkal keményebbek, mint az első bárdé. Felszólítja az édesanyákat, hogy ne szüljenek gyermeket rabnak e világra.
3. bárd: Hivatlanul áll elő s ő mondja ki azt, hogy nem él olyan walesi énekes, aki dicsőítené a királyt. „ Elhullt csatában a derék”, „Emléke sír a lanton még”. Ezek a sorok a költőbarátra, Petőfi Sándorra utalnak. Mindhárom bárd büntetése máglyahalál lett, s aztán minden énekesé (szám szerint 500-é), akik nem dicsőítették a királyt.
A záró szerkezeti egység ismétléssel indul. A meggyújtott máglyák a körös-körül lángoló ég látszatát keltik („körötte ég földszint az ég”). A környezet és a király lelki állapota közt ellentét van. A bűnt elkövető király bűnhődik, hallucinál.
Párhuzamok a balladában:
Wales – Magyarország
Edward király – Ferenc József
walesi nép – magyar nép
bárdok – magyar költők
A ballada szereplőinek jellemzése:
Edward: kegyetlen, hiú, gőgös, megveti a népet, zsarnok. Arany a királyt tetteivel és szavaival, tehát a nyelv segítségével is jellemzi.
A walesi főurak: gyáva megalkuvók. Dacolnak, de lakomát rendeznek a zsarnok tiszteletére.
A bárdok: bátrak, meg nem alkuvók, elvhűk, hős hazafiak.
A walesi nép: némán tüntet.
Műfaja: ballada, amely legtöbbször konfliktust ábrázol az egyén és a társadalom, vagy az egyén és a törvény között. Emberi lelkiállapotot tükröz. Mindhárom műnem jellemzői ötvöződnek benne: verses formájú, lírai színezetű, epikus mű. Előadásmódja párbeszédes, tömör, néha szaggatott.
Jellemzője a gyakori ismétlődés, amely nemritkán a szerkezetet is tagolja.
B. tétel
MONOLÓG
A szereplő magánbeszéde a drámában, de a lírában és az epikában is előforduló közlésforma.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése