Irodalom

Kedves nyolcadikos tanítványaim!

Üdvözöllek az új tanulási felületen.

Soron következő feladatunk Radnóti Miklós élete.

Kérlek, tanuld meg az életrajzot. Ha végeztél írd le a füzetedbe vagy egy lapra, fényképezd le és küldd el nekem az alábbi e.mailcímre: oktatasnbaloghanna@gmail.com. Határidő: 2020. 03.24.

Nem tudlak ellenőrizni, hogy valóban fejből írtad-e, de bízom benned! Most lép életbe az a nagy igazság, hogy: MAGADNAK TANULSZ.

Reméljük a tanév végi vizsgára már sor kerülhet, ezért ilyen formában is folyamatosan készülünk rá.

Jó munkát kívánok!

Anna néni

Radnóti Miklós élete

Költő, műfordító, a magyar líra kiemelkedő alakja. 1909. május 5-én született Budapesten. Anyját és ikertestvérét születésekor, apját 12 éves korában vesztette el, gazdag anyai nagybátyja nevelte.

Az elemi és a középiskolát Budapesten végezte, majd a csehszlovákiai Reichenbergben textilipari főiskolán tanult.

1930-ban a szegedi egyetemre iratkozott be magyar-francia szakra. Itt bekapcsolódott a szegedi fiatalok falukutató munkájába és kapcsolatban állt az illegális kommunista pártszervezettel is. 1934-ben doktorált, 1936-ban tanári oklevelet szerzett. Írásból, fordításból és magántanításból élt.

1937-ben irodalmi munkássága elismeréséül Baumgarten-díjat kapott. Párizsi útjain (1937; 1939) a modern irodalommal és művészettel ismerkedett.

A magyarországi fasizmus térhódítása mind nehezebbé tette életét. Egyedül Gyarmati Fannival, régi szerelmével kötött házassága jelentett nyugalmat életének.

1940-től kisebb megszakításokkal munkaszolgálatos volt. 1944-ben a szerbiai Borba hurcolták, majd kegyetlen gyalogmenetben vitték Németország felé. Az agyongyötört költőt 1944 novemberében lőtték agyon. A Győr melletti abdai tömegsírba temették. Amikor holttestét exhumálták, viharkabátja zsebében találták meg utolsó, halála előtt írt verseit.

Igazán nagy költővé munkaszolgálatos évei, a megaláztatás, az üldöztetés tették. Az embertelenség elleni tiltakozás, az otthon utáni vágyódás döbbenetes erejű versekben szólalt meg. Az embertelenség világából gyakran vágyódik a derű, a csendes béke, az idill honába. 1940-től mind gyakrabban jelenik meg nála a halál gondolata, szinte előre érzi, hogy az embertelenség áldozata lesz.